KeresésJoszo.hu – Szóljunk egy jó szót egymásért!

"Ide hozzuk a világot, hogy ne kelljen érte világgá menni!”

34 évesen lett Kossuth-díjas, a világ minden pontján koncertezik, Németországban is egyetemi tanár, most mégis Magyarországra szervez fesztivált. Koncertek helyett egy hetes ünnepre készül a Zeneakadémián. Kelemen Barnabással beszélgettem. (Ágoston László interjúja) 

Egy név nélküli cikkben valahol azt olvastam, hogy azért hoztátok létre a Fesztiválakadémiát, mert összevesztetek az elődje, a Kaposfest szervezőivel és „le akarjátok nyomni őket”. Mi igaz ebből?

Amennyi a név nélkül írt cikkekből szokott. Katival (Kokas Katalin, Liszt Ferenc-díjas magyar hegedű- és brácsaművész, Kelemen Barnabás felesége) 6 évig szerveztük a Kaposfest-et, feleségem volt az alapítója s művészeti vezetője és valóban elváltak az útjaink az ottani szervezőktől annak ellenére, hogy szívünk vágya lett volna tovább csinálni, de számunkra elfogadhatatlanok és tarthatatlanok voltak a körülmények. Büszkék vagyunk és nagy szeretettel gondolunk a kaposvári évekre. Útjára indítottuk a „gyereket”, akit Várdai István és Baráti Kristóf terelget tovább. Örülünk a sikerüknek.

Akkor a Fesztiválakadémia nem a Kaposfest helyett lett?

A Fesztiválakadémia nem valami helyett, hanem valamiért jött létre. Már a 2003-as Zeneakadémiai tanári pályázatomban is benne volt, hogy nyáron is jobban ki kéne használni a Zeneakadémia lehetőségeit. Szerettük volna, ha a tanítási szünetben is nagyszerű művészek töltenék meg ezt a csodálatos helyszínt tanárként és fellépőként egyaránt. Közel tizenöt év után pedig kaptunk egy telefont – nem én kerestem, minket talált meg a feladat.

Ne vedd rossz néven, de van erre igény? Budapesten? Nyáron?

Magyarországon a valóban minőségi zenének az általános hiedelemmel ellentétben van közönsége – de megválogatják, mire mennek el. Ezért hívtunk meg ebben az évben is olyan vitathatatlan világsztárokat, mint például Shlomo Mintz. Az ő nevére a világ bármely pontján megtelnek a házak. De nem is az az igazi kérdés, hogy lesz-e közönsége a komolyzenének, hanem hogy az itt született zenészek maradnak-e tanulni és koncertezni Magyarországon. Ha megnézed, a Fesztiválzenekar maraton-sorozatát, láthatod, hogy egyre több és több ember próbál nyitni a talmi helyett a valódi érték felé. De a fiatal magyar muzsikusok óriási százalékát nyeli el külföld.


Shlomo Mintz

És mit tudtok ez ellen egy fesztivállal tenni?

Ide hozzuk a világot, hogy ne kelljen érte világgá menni! A mesterkurzusokon a legelső vonalbeli tanároktól tanulhatnak, a II. Fehér Ilona hegedűversenyen a korosztályuk legjobb muzsikusaival találkozhatnak, megkaphatják azt a nemzetközi összehasonlítást és kitekintést, amiért eddig ezer kilométert kellett utazni. És ami ugyanennyire fontos: mindez látható, hallható a nagyközönség számára is. Ezért nem (csak) egy koncertsorozat a Fesztiválakadémia.

Mi a cél? Mikor lesztek boldogok, elégedettek, mint szervezők?

Egy koncerten a közönség eljön, beül, passzívan végighallgatja, befogadja a művész előadását és hazamegy. A Fesztiválakadémia július 23-29. között egy ünnep lesz, amelyen csalódott lennék, ha nem születnének együttműködések, lemezfelvételek, barátságok, sőt szerelmek és akár jövőbeli házasságok is! Ha jobban meggondolom, én magam is azokat a fesztiválokat értékeltem a leginkább, ahol ezek közül legalább egy megszületett. A nyitott műhelymunka során egyszerre tapasztalhatjuk meg mit jelent együtt lélegezni, közös rezgésszámra kerülni Beethoven, Mozart vagy Bach ihletésére csodálatos művészek vezetésével. A közönség beláthat a kulisszák mögé, a művészek pedig részeseivé válhatnak az alkotás általában rejtett folyamatának.

Azért ehhez érteni kell a zenét, nem?

Tudod, Németországban tanítva mindig elcsodálkozom, hogy milyen sokan tanultak itthon valamennyit, valamilyen hangszeren. Ott nagyon kevés a zeneiskolai férőhely, főleg az olyan, amiért nem kell egy vagyont fizetni. Ehhez képest az egyetemi képzés meg ingyen van – viszont ezt a külföldiek uralják. Fura, hogy a saját utánpótlásukat nem képzik, de mások gyerekeinek biztosítják a felsőoktatást... Képzeld el, Kölnben egyetlen német tanítványom sincs! Ehhez képest itthon beülök egy taxiba és kiderül, hogy a taxis is klarinétozott gyerekként, a vízvezeték szerelő trombitált, a tanító néni pedig tíz évig zongorázott. Lebecsüljük ennek a jelentőségét, azt hiszem.

Amatőr zenészeket is vártok. Hol férnek ők bele a képbe?

Képzeld el, milyen érzés belépnie a Zeneakadémia pompás előcsarnokába „student” feliratú kártyával egy olyan embernek, akit mindig is érdekelt a zene, de valamiért mégis orvos, vagy mérnök lett. Amatőr kis együttesek is jöhetnek a mesterkurzusokra és nem ritkán még azt is megtapasztalhatják, milyen, amikor egy világsztár ül be közéjük játszani. Azért ez nem akármilyen élmény!

A magyar Ökrös Attila előadóként, zsűritagként és tanárként is részt vesz a Fesztiválakadémián.
(A vele készült interjú itt olvasható
)

És nem banális ez egy Kossuth-díjas művésznek?

Hogy lehetne banális a zene lényege? Tudod, a 18-19. században ezeket a kamaradarabokat elsősorban lelkes amatőröknek írták. Barátoknak, családoknak, akik leültek és együtt zenéltek szabad vasárnapjaikon. Beethoven volt az első, akit nem érdekelt, hogy mennyire nehéz amit ír, így a darabjait leginkább csak professzionális zenészek tudták már élvezhetően eljátszani. De a mai napig születnek a szó legjobb értelmében vett amatőr közönség számára írt kamaradarabok. Örömzenélés, élvezet, élmény, flow... Nem ugyanezt keresi a „profi” és a „műkedvelő” a zenében?

Szóval nemzetközi hegedűverseny a kicsiknek, kurzus az amatőröknek, mesterkurzus a profiknak, nyílt próbák és koncertek a közönségnek, barátság, szerelem, közös élvezet... ez inkább a Sziget Fesztivál beharangozójának tűnik a számomra, mint egy komolyzenei fesztiválénak.

Mert komoly zenének hívod azt, ami „csak” klasszikus. Kérdezted, hogy ki akar nyár közepén a Zeneakadémián „komoly” zenével foglalkozni. Senki! Nyilván. De klasszikus, tartalmas, mély, üzenettel bíró zenével a legjobbak tolmácsolásában és felszabadult, szeretettel teli körítésben ki ne akarna? Kodály azt mondta, a zene mindenkié. Szeretnénk ezt együtt megünnepelni.

A Fesztiválakadémia 2018. július 23. és 28 között látogatható a Zeneakadémián.
További információért és jegyvásárlásért kattintson ide!

Volna neked is egy jó szavad a világ számára? Küldd el nekünk saját történetedet ide kattintva vagy a [email protected] e-mailcímre!