KeresésJoszo.hu – Szóljunk egy jó szót egymásért!

A kegyelem művészete - avagy miért hódít a vegán(ság)?

Gyorsan és biztosan csavarja el mind több és több ember fejét szerte a világon az Egyesült Államoktól Új-Zélandig a vegánság - pedig "dögösnek" igazán nem nevezhetjük. De ha nem "dögös", akkor mégis miként csábítja magához - korra és nemre való tekintet és válogatás nélkül - az emberek jórészét? 

A kép illusztráció - forrás

Azt mondják, az okos nő a hasánál fogja meg a férfit. Nincs ez másként ebben az esetben sem: az internet már tele van csodás, ínycsiklandozó és laktató vegán ételek receptjeivel, képeivel:

 
Na, és ott a rengeteg igényes, vegán főzőblog is:
 
A városokban sorra nyílnak mind a családias, baráti, mind pedig az elegánsabb és meghittebb hangulatú, növényi alapú étkezdék, éttermek, hamburgerezők, cukrászdák, Budapesten már nem elég a tíz ujjam sem a megszámlálásukhoz!
 
 
Ugyanúgy van lehetőség kapni nyálcsorgató, (tojásmentes) majonézes-mogyorókrémes-mustáros hamburgert, "virslis" hot-dogot, kemencében sült pizzát, mint bármelyik gyorsétkezdében, valamint a hagyományos ételeket kedvelők sem maradnak ki a jóból: töltött káposzta, köles"túró" gombóc, palacsinta, padlizsán"halászlé" mind ott van a vegán étlapon, vagy receptes könyvben. A hús ízét és állagát sok növény helyettesíti, ízlés kérdése, kinek melyik nyeri el a tetszését. Ott a hatalmas, délkelet-ázsiai Jackfruit, magyarul Jákafa-gyümölcs, melynek íze nyersen ananász és körte keverékére hasonlít, magja pedig rengeteg vitamint és fehérjét tartalmaz, ezen képességeiért "csoda gyümölcs"ként is emlegetik. Főzés-sütés során állagra és ízre olyan, mintha disznóhúst enne az ember. Ott van még a szója, amiből pl.: virslit, tofut készítenek, vagy a "búzahús", azaz búzasikér, amiből szejtánt, szintén "húst" készítenek: fehérjetartalma megegyezik a csirkemellével. "Sajtot" legfőképpen magvakból - mint pl. Kesudió vagy napraforgómag -, készítenek, de rengeteg variáció létezik még.
 
Vegán és húsos ételeket kóstoltattak a videóban, melyben a kísérleti alanyok nagy része nem tudta megkülönböztetni a növényi ételeket a húsostól:
 
De a vegánság vonzereje nemcsak abban rejlik, hogy FINOM, hanem, hogy JELENLEG A LEGKEVESEBB SZENVEDÉSSEL ÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMMAL JÁR emberre, állatra, növényre nézve egyaránt, valamint a változatos és teljes értékű növényi étrend megfelelő, rendszeres izommunkával kiegészítve IDEÁLIS, FORMÁS ALAKOT és GYÓGYSZERMENTES EGÉSZSÉGET BIZTOSÍT hosszútávra.
 
A vegánság jelenleg a legfenntarthatóbb, vegyes táplálkozású életvitelnek számít szemben a predán (azaz húst is evő) szokással.
 
"Ételminőség szempontjából az is egyfajta vegyes táplálkozás, ha a növényi anyagokat nem csak nyersen, hanem a hőkezelés után is fogyasztja (tehát nyers növényi és főzött növényi ételeket eszik), de a vegyes táplálkozáshoz tartozik, ha valaki tejterméket, tojást is fogyaszt, nem kizárólag a húsételtől lesz vegyes a táplálkozásunk" / Dr. Tamasi József belgyógyász /
 
Az élővizek 50%-a a tömeges állattartás terhére megy. 1 kg hús előállításához átlagosan SZÁZSZOR TÖBB vizet használnak, mint 1 kg gabona vagy zöldségféle termesztéséhez.
 
A szóban forgó élelmiszerek előállításához például a következő ivóvízmennyiségeket használják el:
 
1 kg búza előállításához 106 liter vizet,
1 kg burgonya előállításához 150 liter vizet,
1 kg alma előállításához 50 liter vizet,
1 kg sertéshús előállításához 9.700 liter vizet,
1 kg marhahús előállításához 32.000 liter vizet.
 
Csak még egy példa: 16 kg gabona felhasználásával még csak 1 kg marhahúst tudunk előállítani. Ez az adag hús KETTŐ embernek elegendő fehérjeforrást jelent egy adott időtartamra. Ha viszont azt a 16 kg gabonát nem egy állattal etetjük meg, hanem rögtön odaadjuk az embereknek, akkor HÚSZ ember számára biztosítunk elegendő fehérjét ugyanarra az időintervallumra. Tehát amikor állati eredetű élelmiszert eszünk, pl. húst vagy tejet, akkor jóval több növényt pusztítunk el. Nem beszélve az esőerdők irtásáról, melynek durván 80%-a ma már a hús- és tejipar kedvéért történik.
 
A termőföldek kérdése az egyik legerősebb érv ugyanis a vegánság mellett. Jelen pillanatban is hatalmas területeken égetik fel az esőerdőket, hogy új termőföldhöz jusson az állatipar. A jelenlegi területeken pedig csak a legnagyobb hozamú, agyonműtrágyázott, agyonvegyszerezett monokultúrákat termesztik, mert csak ez tudja kielégíteni ezt a hatalmas igényt. Egy vegán emberiséget feltételezve 12-14 milliárd ember élhetne éhezés nélkül a földön, de most a 7 milliárd is szűkölködik, mert a termést felzabáltatjuk az állatokkal.
 
Vajon mitől tűnik olcsóbbnak a tehéntej egy növényi tejnél, az állati hús pedig a szejtánnál (búzasikér), miközben az állattartás sokkal költségesebb? Attól, hogy az állam támogatja azt az adófizetők pénzéből: csak 2017-ben 200 millió forintot költött a magyar állam a sertéshús népszerűsítésére az adónkból. 
 
Ha ilyen hatalmas előnyei vannak a vegán életvitelnek, miért ragaszkodnak még mindig tömegek a húshoz és egyéb állati termékekhez?
 
A kulcsmondat: félelem a tápanyaghiánytól.
 
A vegánok, a közhiedelemmel ellentétben, viszont nem mellőznek semmilyen tápanyagot.
Az ezt az életmódot követők NÖVÉNYI FORRÁSBÓL pótolják ugyanazokat a tápanyagokat.
A megfelelően összeállított vegán étrend az ADA, CDA, BDA (amerikai, kanadai, brit dietetikusok társasága), WHO (World Health Organization= Egészségügy Világszervezet), a Harvard University, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, és az American Academy of Nutrition and Dietetics szakértőinek véleménye szerint, minden életkorban és életszakaszban - csecsemőkortól az időskorig, várandósság és szoptatás idején is -, tökéletes egészséget biztosít. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy cikket a növényi étrend előnyeiről, és ők is ezen a véleményen vannak. Sőt, ők a növényi étrendet a tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív, érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartják.
 
MINDEN fehérjét növények állítanak elő, csak ők tudják megkötni a levegőből a nitrogént és szintetizálni a fehérjéket, tehát a marhahús tulajdonképpen újrahasznosított növényi fehérje.
 
Ezt a gondolatot folytatva MINDEN növény kivétel nélkül tartalmazza az összes aminosavat (amiből szervezetünk felépíti a fehérjét), még egy banán, vagy egy narancs is. Egy egyszerű keresés a nutritionaldata.com -on könnyen alátámasztja az állítást. Az állati húsból származó fehérjét azonban először aminosavakká kell lebontania az emberi szervezetnek, és csak utána állítja elő a számára alkalmas fehérjét. A húsfogyasztás tehát testünk számára is egy plusz munka: lebontás majd újraépítés. Nem beszélve a húgysavról, ami az állati hús révén szintén belénk kerül.
 
Az igazság az, hogy sok természetes szénhidráttal ( pl.: gyümölcsök, csírák, stb. ) működik igazán jól az emberi fizikum. TERMÉSZETES, NÖVÉNYBŐL NYERT KALÓRIÁRA van nagy mennyiségben szükségünk, nem pedig fehérjékre és zsírokra.
 
Több tízezer vegán sportoló (közöttük többszörös Ironman bajnokok), testépítő, olimpiai bajnok bizonyítja világszerte, hogy nincs szükségünk állati eredetű élelmiszerekre a kiemelkedő teljesítőképességhez.
 
A tej valóban sok kalciumot tartalmaz, de egyben meg is akadályozza a felszívódást, így éppen, hogy gyengíti a csontokat. Egy tanulmányban 20 év és 100.000-nél több alany adatait elemezték svéd kutatók.
 
Háromszoros általános halálozási , kétszeres medencecsont törési és háromszoros szív-érrendszeri eredetű halálozási kockázatot tudtak kimutatni, egyértelműen a tejfogyasztáshoz köthetően. Ráadásul a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, ami az utód növekedését segíti elő, ugyanakkor ez a tulajdonsága az embernek már korántsem kedvez. "
 
Kiváló növényi kálciumforrás pl.: a mák és a szezámmag. Sós ételekhez adva mag formájukban, édessel keverve azonban jobb liszt (azaz zsírtalanított) formában fogyasztani (pl.: gyümölcsturmixokba keverve), hiszen a legkönyebben lebomlót ( a cukrokat ) használja fel a szervezet azonnal, a többit ( a zsírt ) elraktározza. Jobb nem keverni az édeset a zsírossal.
 
B12 - vitamint a baktériumok hozzák létre. Tulajdonképpen azok anyagcsere terméke ("széklete"). Mosatlan, termőföldes növénnyel vagy háztáji állat húsával lehetne bevinni szervezetünkbe. Az agyon vegyszerezett növények és a szintén sterilizált, antibiotikumokkal kezelt állatok miatt viszont alig lehet természetes úton hozzájutni, ezért érdemes kiegészítőként szedni, akárcsak a D3- vitamint, amit a napfényből nyernénk természetes úton, ha kinn dolgoznánk vagy sütkéreznénk nap mint nap a földeken.
 
Orvosok, edzők, pszichológusok,  akik a vegán életmódot ajánlják:
- Dr. Tamasi József, belgyógyász
- Dr. Neal Barnard, egy nemzetközi orvosszövetség alapító elnöke:
- Varga Balázs vegán sportoló és sporttáplalkozási tanácsadó
- Váli Tamás, vegán személyi edző és táplálkozási tanácsadó
- Dr. Melanie Joy pszichológusnő:
https://youtu.be/MHYrMwf7CoU
- Bonifert Anna pszichológusnő:
 
Aki keveselné a tanulmányokat vagy kételkedne bennük, annak csak idézni tudnám, hogy "több mint 7000 tanulmány és 25 év kellett, mire az első tisztiorvos kimondta, hogy a dohányzás káros" / Dr. Greger / 
 
Utoljára maradt a vegánság etikus oldalának megemlítése, azaz miért számít kínzásnak és gyilkosságnak egy kutya vagy macska életének kioltása és testrészeinek ( pl.: bőrének, szőrének ) felhasználása szemben egy malacéval, bárányéval vagy borjúéval?
Ilyenkor jön azonnal a "haszonállat" címke az utóbbiakra. Viszont a fentebb, eddig leírt sorokból kiderült, hogy egyáltalán nem hasznos a "haszonállattartás" a társadalomnak, és maga a "haszon" szó is bárkire-bármire ráhúzható, a kérdés csak az: "DE MILYEN ÁRON?"
 
Milyen áron vagyunk képesek hasznot húzni bármilyen élőlényből úgy, hogy nem szükséges az az életbenmaradásunkhoz?
 
Képesek vagyunk halálsikolyoktól hangos, vértől pirosló haláltáborokat létrehozni, melyekben életeket zsúfolunk össze pici, sötét helyekre, hol nőstényeket termékenyíttetünk meg erőszakosan, és babákat választunk el születésük pillanatában az anyjuktól, hogy az az embernek tejeljen, annak az embernek, aki értelmileg és érzelmileg többre tartja - minden élőlény fölé helyezi -, magát? Vajon az uralkodást nem keverjük össze a leigázással? Vajon ha az emberi fajnál intelligensebb lény látogatna a Földre, nem egy empatikus együttműködést várnánk az "idegenektől", hanem kegyetlen és könyörtelen kizsákmányolást?
 
Többek között Dr. Melanie Joy pszichológusnő foglalkozott az emberi szokásrendszerrel és hívta fel a figyelmet a kultúránkban rejlő önellentmondásra: minden ember állatokat szerető, a gyengéken segítő kedves és jó személyiségként gondol magára, de közben mindannyian helyesnek tartjuk bizonyos állatok bezárását, kizsákmányolását és leölését. Ráadásul az, hogy mely állatokat szabad megölni és melyeket nem, az kultúránként változó. Dr Joy felfedezte, hogy ez egy olyan kulturális minta, amit mindannyian megkapunk a szüleinktől és mindannyian megtanulunk. 
 
Gyermekkorunkban dől el, hogy mit tartunk "normálisnak" és mit nem, s aztán ezeket az értékeket csak nagyon ritkán kérdőjelezzük meg életünk folyamán. 
 
A vegánság iránya nem csak divat, vagy diéta, hanem egy tudatos életvitel, ami mindig is volt, van és lesz, és amely a legkisebb rosszat igyekszik tenni a világban.
 
Kezünkben a döntés, akár hisszük, akár nem: milliók élete múlik azon - embereké és állatoké is-, hogy mit veszünk le a boltok polcairól.
 
Éppen ezért a kérdés, amit egyszer fel kell tennünk MAGunk előtt és egyszer meg kell válaszolnunk MAGunknak, hogy  tetteinket csupán a megszokás vagy pedig a tudatos gondolkodás vezérli-e?
 
Források:
 
Özönvíz előtt:
 
 
 Egy új tanulmány készült nemrég, amiben a British Medical Journal megállapította, hogy minimum 9 különböző betegség köthető a vörös húsok rendszeres fogyasztásához:
 
 
A Loma Linda Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a vegetáriánusok 53%-kal csökkenthetik a cukorbetegség kockázatát. Egy másik, 11 éves brit tanulmány 45.000 önkéntest megvizsgálva azt állapította meg, hogy a teljes növényi étrend (de akár már a vegetáriánus is) képes 32%-kal csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
 
A növényi étrend egészséges a:
- Gyerekek számára
 
- A túlsúlyosok számára
 
- A cukorbetegek számára
 
A rák kialakulását csökkenthetjük
 
/"Az, hogy mit eszünk, ma már nem magánügy. Minden egyes étkezéssel egyfajta döntést hozunk, befolyásoljuk a bolygónkon élő emberek életét, természeti környezetünket, az éghajlatot. "
 
/"a megszállt területeken élőktől elvették az összes haszonállatot: szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, csirkét, pulykát. Hirtelen ezek az országok növényi alapú étrendre váltottak. Akkor persze senki nem hívta így ezt a táplálkozási formát, de ez történt."
 
/"Dr. Neal Barnard, egy nemzetközi orvosszövetség alapító elnöke, publikációiban érthetően elmagyarázza, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend a megoldás kulcsa. Mindaddig, amíg emellett elkerüljük a sejtfalakat károsító telített zsírokat, húsféléket. Azoknál a népcsoportoknál, amelyek ilyen étrendet folytatnak, a legkisebb a diabétesz előfordulásának aránya."
 
 
 
Vegán sportolók:
 
/"Mivel a tehenek is – ahogy minden emlős – saját tejét az utódai táplálása érdekében termeli, a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, például az úgynevezett inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1 és 2). Ezek anélkül is kimutathatók, hogy a tehenek bármilyen külső hormonkezelést kaptak volna.
 
A hormonok az utód növekedését segítik elő, ugyanakkor ez a tulajdonságuk az embernek már korántsem kedvez. "
 
Videó arról, ha az állat tenné azt az emberrel, amit az ember tesz az állattal:
 
 
 
"Bolygónk képes mindenki szükségletét kielégíteni, de nem képes mindenki kapzsiságát"
Részlet Philipp Wollen beszédéből.
Volna neked is egy jó szavad a világ számára? Küldd el nekünk saját történetedet ide kattintva vagy a [email protected] e-mailcímre!