Két disznó beszélget az ólban:
- Te, azért nekünk nagyon jó dolgunk van ám! Semmit sem kell csinálnunk, mégis mindig ellát a gazda.
- Így van. Ráadásul megvéd a ragadozóktól is. Egész meleg is van itt. És mindezért nem is vár viszonzást. Nagyon jó dolgunk van!

A fenti történet tanulsága: ha valami egy profitorientált cégnek pénzbe kerül és te ingyen kapod, akkor az nem ingyen van.

Te magad vagy a termék, amiért a pénzt kérik.

*

Időnként szemben jön velem a komment: "Tudom, hogy a Facebook és a Google megfigyel, de nekem nincsenek titkaim. Mit is akarna megtudni rólam a CIA?"

Én pedig már ebben a pillanatban tudom, hogy a Kedves Kommentelő - eléggé el nem ítélhető módon - a leghalványabb mértékben sem érti, miről van szó.

Hogyan láttatják velünk mesterségesen a világot és hogyan került az egész civilizációnk és a saját életünk is veszélybe a technológiai óriások és az álhírek miatt. Most még azt hiszed, ezek túl nagy szavak, de ha végigolvasod a cikket, keveselni is fogod a jelzőimet.

1. Te hány lájkot nyomtál eddig életedben?

Ha belegondolsz, hány kedvelést "osztottál" eddigi életed során a Facebookon? Mi lenne a tipped? Ezret? Tízezret? Több tízezret?

Én magam több, mint tíz éve vagyok jelen magán profillal a Facebookon, gyakorlatilag napi szinten. Ha ez alatt a több, mint 3500 nap alatt átlagban csak háromszor nyomtam rá a tetszik vagy a megosztás gombokra, már meg is van a tízezer.

Tételezzük fel, hogy te azért nem vagy ennyire aktív. Te hetente csak kétszer-háromszor nyomsz lájkot, és viszonylag "késői érkezőként" csak 2016 óta vagy jelen a "Nagy Kék" oldalán. Azt hiszem, ennél szinte mindannyian aktívabbak vagyunk...

Kép: Paweł Kuczyński

És 5 év alatt még így is úgy 5-600 alkalommal biztosan kinyilvánítottad, mi tetszik neked. Hogy ez miért fontos? Mert ennyivel is bőségesen elég információt szolgáltattál, hogy a gép, az algoritmus pontosan tudja, ki vagy. El se tudod képzelni, mennyire pontosan.

2. A Nagy Ötök

"Több csoport jutott arra a következtetésre, hogy vannak bizonyos domináns tulajdonságok, amelyek alapvetően meghatározzák a viselkedést. A magyarul Nagy Ötök néven emlegetett személyiségmodell Ernest Tupes és Raymond Christal nevéhez fűződik. Az általuk kiadott tanulmányt először 1990-ben J. M. Digman, aztán 1993-ban Lewis Goldberg tanulmányozta újra. Goldbergnek köszönhetjük a ma ismert és használatban lévő elméletet." (forrás)

Dr. Michal Kosinski (A kép forrása)

Michal Kosinski, egy cambridge-i diák 2008-ban megalkotott egy Facebook-játékot, egy kvízt, amely a kitöltés után ingyen és bérmentve megmondta kitöltőinek, hogy hol állnak a Nagy Ötök teszten, az alábbi öt személyiségjegy terén, kvázi, hogy milyen emberek is ők:

Nyitottság (Openness),
Lelkiismeretesség (Conscientiousness),
Kifelé fordulás (Extraversion),
Barátságosság (Agreeableness),
Érzelmi stabilitás (Neuroticism).

Légy őszinte: most, hogy így felvázoltam neked, te is kíváncsi lennél, nem igaz?

Nem csoda, hogy abban a korban, amint a "Tudd meg milyen kenyér vagy" és a "Tudd meg az indián nevedet" játékok megállíthatatlanul söpörtek végig a világon, milliók töltötték ki gyanútlanul ezt kvízt is, amivel addig a napig minden idők legnagyobb adathalász fogását csinálta az ifjú kutató.

És elkezdett felépíteni egy rendszert ennek a használatára.

Kép: Paweł Kuczyński

Kutatótársaival összevetette a kapott válaszokat a Facebookon tárolt információkkal (életkor, nem, lakhely stb.) és hamarosan előálltak egy olyan algoritmussal, egy olyan programmal, amely egyszerű Facebook-likeokból képes félelmetes pontossággal volt képes leírni egy-egy felhasználót.

És a személyisége ismeretében megjósolni a jövőbeli cselekedeteit.

Hogy mennyire pontosan? Egy teszt során a számítógép

10 lájkból pontosabban tudta leírni egy ember személyiségét, mint a munkahelyi kollégái.

70 lájkból annyira pontosan írta le valakinek a személyiségét, mintha kitöltött volna egy százkérdéses komoly személyiségtesztet, azaz pontosabban, mint az alany lakótársa vagy barátai.

150 lájkból pontosabb volt, mint az alany testvérei és szülei.

300 lájkból pontosabb volt, mint az alany saját, vele együtt élő házastársa.

Akkor most számoljuk is újra, hogy te hány lájkot nyomtál és én hányat eddigi életemben? Hányszor ennyit? Ráadásul a fenti számok egy egy évtizeddel ezelőtti technológiára voltak érvényesek...

3. Hol tart a megfigyelésünk 2020-ban?

Biztos vagyok benne, hogy a fenti adatok - főleg, ha még nem találkoztál velük - kétkedéssel töltenek el. Még sehova sem értünk témánk tárgyalásában, de már a valóság egy kis töredéke is annyira hihetetlen, hogy hajlamos lennél megkérdőjelezni.

Megértem. Ezért linkelek ide pár forrást, hogy utána tudj nézni magad is (sajnos mind angol nyelvűek).

Íme a Stanford egyetem cikke a témáról

vagy Wu Youyou, Michal Kosinski, és David Stillwell kutatása a Kaliforniai Egyetemről "A számítógép-alapú személyiségítéletek pontosabbak, mint amiket az emberek tesznek" címmel,

itt egy cikk a Sciencemagből A számítógéped jobban ismer, mint a barátaid címmel,

itt van maga Kosinski kutatása , amit egyébként a magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is hivatkozik,

de érdemes lehet szétnézned magának, az említett egykori cambridge-i diáknak az oldalán is...

Mielőtt megijednél és az egész eddigi életedben adott lájkokat kezdenéd törölgetni: mindez csak a kezdet volt. Az első gyermekléptek. Azóta pont annyit fejlődött ez a technika is, mint amennyivel fejlettebb a kezedben lévő telefon, mint amit tíz évvel ezelőtt tartottál a kezedben.

HTC Dream G1 - egy menő telefon Kosinski kutatásának idejéből

A tech óriások már nem különösebben érdeklődnek a lájkjaid iránt. Pontosabban nincsenek rászorulva. Nem kell megnyomnod a gombot ahhoz, hogy tudják, mi érdekel, egyszerűen felmérik abból, hogy milyen kép fölött állsz meg, milyen videót mennyi ideig nézel, mire kattintasz és mennyi időt töltesz az olvasásával.

Tudják abból, hogy milyen oldalakon jársz (igen, a Facebook mérőkódja a legtöbb egyéb weboldalon is el van helyezve!), milyen helyeket látogatsz meg, sőt...

Kép: Pawel Kuczynski

Biztosan te is gondolkoztál már rajta, hogy lehetséges-e, hogy a telefonod lehallgat téged. Biztosan veled is volt már olyan, hogy egyik nap mondjuk a síelésről beszéltél valakivel, másnap reggel pedig anélkül, hogy kerestél volna rá(!), megjelent egy síléchirdetés.

A Google és a Facebook tagad. Konzekvensen. Vannak, akik kétkednek ebben, vannak nyomai is annak, hogy esetleg tényleg rögzíthetik a mikrofonnal a felhasználót és környezetét, de a személyes véleményem szerint ez szinte lényegtelen.

Az sokkal izgalmasabb, hogy ha nem hallgatnak le, miért nem hallgatnak le. A válasz pedig, hogy azért, mert nincsen szükségük rá. Hamarabb tudják, mit fogsz mondani, mint hogy neked eszedbe jutna.

Ide kattintva például meg tudod nézni, hogy miket tárolt el rólad az utóbb időben a Google. De ha igazán le akarsz izzadni, kattints ide, és nézd meg térképen, merre jártál az utóbbi években..

Ám ne gondold, hogy az adatgyűjtés és profilalkotás kizárólag a közösségi médiára jellemző! A Google igazgatója, Eric Schmidt, 2010-ben (!!!) azt állította, hogy mindaz az adatmennyiség, amit az emberiség hajnalától 2003-ig összesen begyűjtöttünk megfelelt annak, amit akkor két nap alatt vettek fel.

A Target üzletlánc egyik épülete az Egyesült Államokban. (A kép forrása)

Az amerikai Target üzletlánc például egy törzsvásárlói kártyát ad ügyfeleinek - amiből bizonyára neked is van már a tárcádban egy tucat. A vásárlás során be kell mutatni ezt  a klubkártyát, a rendszer pedig egy háttér adatbázisba összegyűjti az eddigi kosaraid tartalmát, amiből profilt alkot rólad.

Paraszti józan ésszel is belátható, hogy ha valaki például egymás után többször pelenkát vesz, igen valószínű, hogy gyermeke van, igaz?

Hasonló, de azért ennél sokkal bonyolultabb összefüggésekre is ráakad a mesterséges intelligencia. Például azt találták, hogy ha bizonyos életkorú nők, bizonyos típusú krémeket vásárolnak, akkor igen valószínű, hogy a terhesség első trimeszterében járnak.

Kép: Pawel Kuczynski

Így történhetett meg - egy közismert anekdota szerint -, hogy egyszer egy felháborodott édesapa rontott rá az egyik üzletvezetőjükre.

"Az én lányom még középiskolába jár, maguk meg terhes nőknek szóló hirdetést küldenek a házunkba? Miféle erkölcsiség ez? Arra akarják bátorítani az én kiskorú gyerekemet, hogy felelőtlenül vállaljon gyereket?"

Az üzletvezető ellenőrizte: az algoritmus valóban kiküldött a lánynak egy várandós kismamáknak szánt kuponfüzetet. Sűrűn elnézést kért az apától.

Pár nappal később felhívta a családot, hogy a cég nevében újra elnézést kérjen, amikor meglepetésére egy megtört hang vette fel a telefont.

"Beszéltem a lányommal. Kiderült, hogy vannak dolgok, amik a hátam mögött történnek a saját házamban. Augusztusra van kiírva a szülésre. Én kérek elnézést."

Vannak, akik kételkednek az anekdota hitelességében, de a konkrét eset igazságtartalmától függetlenül a rendszer működését nagyszerűen írja le. A gép már hamarabb tudja sok esetben, mi történik velünk, mint mi magunk.

És mivel a ránk állított szuperszámítógép tisztában van vele, kik vagyunk és mi történik velünk, ezért befolyásolni is tudja a döntéseinket.

2012-ben jelent meg a Nature magazinban az a tanulmány, amely először számolt be olyan szándékos tudatalatti befolyásról a közösségi médiában, amely a való világban is érezhető változást hozott.

A Facebook indított egy tesztet. Az volt a kérdés, hogy rá tudják-e venni az embereket hirdetések nélkül arra, hogy elmenjenek szavazni.

A kipróbált módszert lényege az volt, hogy növelték a kísérleti alanyokon a szociális nyomást azzal, hogy bemutatták, hány ismerősük szavazott már.

Szeretnél valamit? Mondjuk egy utazást vagy egy kocsit? Vajon tényleg te akarod, vagy mások érték el azt, hogy te pont ezt akard? Van-e szabad akaratod, ha szabadon tehetsz bármit, de befolyásolják, hogy mit akarj?

A tesztben résztvevő alany nem tudta, hogy őt arra befolyásolják, hogy menjen el szavazni. Ő szabad akaratából ment el. De ő szabadon azt akarta, amit a Facebook táplált beléje.

Egy friss hír szerint 2020-ban már 2,5 millió ember regisztrált szavazni a Facebook miatt, de 4 millió szavazó a cél. Másfél millió embert még be kéne vonzaniuk, hogy állni tudják a szavukat.

2,5 millió emberről beszélünk, akiket - bár jó célból - de befolyásoltak.

Egyszer még 2015 környékén egy nemzetközi óriáscéggel volt tárgyalásom, egy százmilliós méretű vállalatirányítási rendszert mutattak be nekünk. A végén odamentem az öltönyös, aktatáskás férfihez, aki némi mulatságomra nagyon hasonlított Mr. Smithre a Mátrixból. Megkérdeztem:

- És mégis mennyit tud a felhasználókról a rendszer?
- Nagyon-nagyon sokat.
- Tudna mondani valami kézzel fogható példát?
- Tudja mikor fogunk meghalni.

A mai napig nem tudom, hogy ebből mennyi az igaz. Mennyire szánta viccnek, mennyire volt túlzás, mennyire volt átvitt értelmű.

De én elkezdtem nagyon komolyan venni a mesterséges intelligencia-alapú adatelemzést, a Big Datát.

Smith ügynök a Matrixból.

4. Ne örülj, amikor azt kapod, amit akarsz!

Szinte hallom, ahogy ebben a pillanatban sok olvasóm felkiált: "De Laci! Ne fesd már ilyen ijesztőre a képet! Mi a baj azzal, ha személyre szabott hirdetéseket kapok? Mi a baj azzal, ha egy állapotos lány állapotos lányoknak szóló ajánlatot kap? Ha többen mennek szavazni... ez az egész pont, hogy könnyebbé teszi az életet, nem?"

És részben igazuk is van.

A Big Data, a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok számtalan fantasztikus dolgot hoznak az életünkbe. Segítenek elkerülni a dugókat, odaérni a munkahelyünkre, segítenek társat keresni, segítenek millió dologban. Azt adják nekünk, amit kapni szeretnénk.

Egy Simon Weckert nevű művész 99 bekapcsolt telefont tett egy utánfutóba, és azzal sétált végig Berlin egyik főútján. A Google ebből azt látta, hogy sok felhasználó lépésben megy ezen az útszakaszon, így súlyos dugót jelzett, amitől valós autósok más útvonalat választottak.

Csakhogy így van ez a hírekkel is...

Tökéletesen tudják, hogy mi az, amit szeretni fogunk - vagy éppen amin felháborodunk -, tehát amire reagálni fogunk és ami még több idő elköltésére ösztökél a platformon, amit szolgálnak. Ajánlásokat tesznek, és az ajánlott tartalmak által még mélyebbre húznak a "saját igazságod" mocsarában.

Egy világot építenek köréd olyan állításokból, amiket hallani szeretsz. És mindenki köré másmilyet - a saját attitűdjeinek és meglévő világképének megfelelően.

Ezt hívják véleménybuboréknak - amikor az algoritmus miatt azok a tartalmak "találnak meg", amelyek a világképeddel egyezőek, és olyan emberekkel keveredsz leginkább kapcsolatba, akik egyetértenek veled.

Mark Zuckerberg saját maga fogalmazta meg egyszer, mit jelent ez a véleménybuborék a hétköznapokban, ahogyan ez a kiváló tanulmány is idézi:

Éppen ezért ne várd, hogy a Facebook majd eléd hozza a fontosabb, de számodra kellemetlenebb hírt! Ő a mókust fogja mutatni az afrikai vérontás helyett, mert akkor maradsz tovább az oldalon, az számára a kifizetődőbb...

Ne gondold, hogy van esélyed tájékozottnak lenni, hacsak nem küzdesz érte valódi munkát befektetve napi szinten. Ezért is annyira fontos, hogy ne veszítsd el a nyitottságodat arra, hogy másnak is lehet igaza...

Tudod, Facebookon, az Instán, a Twitteren és minden hasonló helyen a tartalom csak a csali, a fogás te magad vagy. Ők pedig nem fognak azon gondolkodni, hogy rád vagy a világra milyen hatással van, amit kiszolgálnak neked. Nem ez a profiljuk.

Olyan horgász pedig még nem született, aki lecseréli a csalit - bármi is legyen az -, ha özönlenek rá a halak. Márpedig a linkelt kutatás kimutatta, hogy az álhírek HATSZOR gyorsabban terjednek(!), mint az igazság...

5. Nem, nem ugyanabban a világban élünk!

Biztosan volt már, hogy fogtad a fejed: "hát hol él ez az ember?!"

A 21. század harmadik évtizedének kezdetére eljutottunk oda, hogy két fizikailag egymáshoz közel élő embert is teljesen különböző információk találhatnak meg. Például a szüleidet és téged.

Kép: Pawel Kuczynski

Például két Google keresési találat sem lesz ugyanaz, ha egy liberális vagy egy konzervatív felhasználó keres rá ugyanarra. A Google is azt mutatja nekünk, amit ő nekünk a leghasznosabbnak gondol - de ez nem szükségszerűen biztos, hogy az, ami neked a legjobb.

Csak gondolj bele: te hány embert láttál a Facebookon örülni a Fidesz győzelmének? Ha ellenzéki szavazó vagy, valószinűleg nagyon-nagyon keveset, miközben milliók húzták oda a voksot. De az ő posztjaikat kiszűrte a rendszer, hogy neked ne fájjon.

Hogy tovább maradj egy olyan közegben, ahol neked lenni . Pont ennyi a cél.

Az igazság, a tájékoztatás, az emberiség tudatosságának növelése nem cél, mert nem szolgálja az üzleti érdeket. A cél egyszerűen csak az, hogy te minél több időt tölts el az oldalukon, minél több figyelemmel fizess, hogy minél több reklámot szolgálhassanak neked ki.

Kép: Pawel Kuczynski

6. Miért nem lesz fizetős a Facebook soha?

Így már talán érted, hogy miért nem lesz soha fizetős a Facebook - mert már az. Nem pénzt, hanem és időt és figyelmet költesz náluk, amit el tudnak adni a hirdetőiknek.

Csak nézd meg, amint leteszed a telefonodat, mennyi időn belül kezd pittyegni, küld valami értesítést. Lehet, hogy már azóta is pittyegett, mióta ezt a cikket olvasod. Kért, hogy figyelj rá. Kért, hogy fizess.

Egy átlag felhasználó napi 150 (!) alkalommal nézi meg a telefonját, a felhasználók 85%-a temetkezik hosszabb-rövidebb időre a mobiljába, miközben mással beszél és egy felmérésben középiskolások 60%-a vallotta be, hogy függ a telefonjától.

Több közösségi médiacég korábbi vezetője tálalt már ki konferenciákon és a televízióban, de nem igazán vettük őket komolyan eddig. Ennek a "mozgalomnak" a legújabb és fantasztikusan izgalmas terméke a Social Dilemma című Netflix-dokumentumfilm, amit ha van lehetőséged, mindeképpen nézz meg!

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az emberiség akkor veszti el a mesterséges intelligenciával szembeni harcát, amikor a gépek meghaladják az erősségeinket. Pedig ennek pont az ellenkezője igaz: akkor veszítünk, amikor a gépek megtanulják kihasználni a gyengeségeinket.

És ha arra gondolsz, milyen nehezen tudod megállni, hogy odafigyelj a pittyegő telefonodra, észreveheted, hogy pont ez történik most a világban.

7. De ki áll a robotok mögött?

Emlékszel, mivel kezdtem?

"Az egész civilizációnk és a saját életünk is veszélybe a technológiai óriások és az álhírek miatt. Most még azt hiszed, ezek túl nagy szavak, de ha végigolvasod a cikket, keveselni is fogod a jelzőimet."

Talán kezded kapisgálni...

A telefonunkon keresztül folyamatosan elérhetővé és teljesen kiismerhetővé váltunk. Nem kellett hozzá sok, hogy a politika is meglássa ebben a potenciált.

Fontos megértened, hogy amikor egy álhírkampány választásokat eldöntő erejéről beszélünk, akkor nem a népesség felének a befolyásolásáról beszélünk. Elég azt a pár százalékot elérni, akik aztán a mérleg nyelve lesznek.

A Brexit-szavazás eredménye (A kép forrása)

Például a Brexitről, arról, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, mindössze 4% különbséggel döntöttek, Trump és Hillary között 2% volt a különbség (egyébként Hillary javára, de az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt mégis a republikánusok győztek).

Tehát a szavazók mindössze 1-2%-át, azaz 100 szavazó emberből csak egyet-kettőt kellett tudnia meggyőzni a rendszernek a sikerhez.

És ennél a rendszer sokkal többre volt képes. Pontosan úgy voltak képesek személyre szabni a politikai hirdetéseket is, ahogyan a híreket: nem korosztályonként vagy nemenként - hanem szinte szavazónként. Nem négy-öt üzenettel, hanem finomhangolva, akár több százezer féle különböző, egyedi üzenettel.

Tehát mindenki azt kapta, amit hallani szeretett volna. Amiről a rendszer tudta, hogy a legjobban megérinti majd a lelkét. Simán lehet, hogy egyazon család két tagját nem ugyanazok a politikai hirdetések találták el. Attól függően, mit találtak a leghatékonyabbnak a befolyásolására.

De ez még csak a felszín, a legkevésbé izgalmas része.

8. Tessék mondani, ez már a harmadik világháború?

Marshall McLuhan kanadai filozófus 1968-ban jövendölte meg Háború és Béke a világfaluban című könyvében:

Ennek a mondatnak a fényében talán nem tűnik teljesen véletlennek, hogy Oroszországnak saját közösségi médiája van, a Vkontakte és az OdnoKlassniki. Lehet, hogy neked nem sokat mondanak ezek a nevek, de ott 2-3-szor többen használják ezeket, mint a Facebookot és Twittert.

Kína sok más egyéb oldal mellett egyaránt blokkolja a YouTubeot, a Google-t, a Facebookot és a Twittert, miközben a WeChat, a saját közösségi médiájuk zászlóshajója egymilliárdnál több felhasználónál jár.

Gondolj bele, milyen hatalmas nemzetbiztonsági kockázat, ha az állampolgáraid pszichológiai modellje egy ellenséges hatalom rendelkezésére áll!

Soha ennyire egyszerű nem volt még destabilizálni, azaz belülről meggyengíteni a nyugati világot, mint ma. Ha el tudod érni, hogy az az 1-2% máshogy nézzen a világra, népszavazás útján tudod meggyengíteni az Európai Uniót!

Ha csak 1-2 százalékot sikerül átfordítanod a saját emberi tulajdonságaikra célzó hirdetésekkel, elérheted, hogy egy számodra kedvezőbb vezetés kapjon hatalmat az Egyesült Államokban!

Ráadásul ez a "tökéletes bűntény": azt sem veszik észre, hogy történt valami.

Az oroszok pedig tudják, hogy ma már a háborút nem atombombával vívják. Sokkal olcsóbb és cizelláltabb megoldás egy vírust ültetni az ellenség társadalmába, és hagyni, hogy az belülről romboljon.

Ennek a vírusnak a bejuttatása pedig sohasem volt könnyebb, mint ma.

További egy órás olvasmány lenne, ha csak a felszínét karcolgatnám meg annak, pontosan hogyan állítottak fel az oroszok komplett kiberhadosztályokat az amerikai választás befolyásolására, de akit érdekel, az ennek szentelt Wikipédia-cikk és forrásai alapján egy egészen durva kémtörténetnek kezdhet utánaolvasni.

Természetesen az Európai Unió és Nagy-Britannia meggyengítésének a lehetőségét sem hagyták kihasználatlanul az oroszok.

Persze erről igazán biztosat nem tudunk, mert "az Egyesült Királyság kormánya aktívan kerülte, hogy kivizsgálja a Brexit- illetve a skót függetlenségről szóló népszavazásokba való orosz beavatkozást". (forrás)

Az ügyet tárgyaló bizottság hiába sürgetett nyilvános vizsgálatot,  a hatalmát a Brexitre alapozó kormány szükségtelennek minősítette azt, miközben a például a legnyíltabban bevándorlás- és EU-ellenes párt, a UKIP több szállal is az orosz oligarchákhoz kötődik.

9. Mi a helyzet Magyarországon?

Otthon nem igazán volt szükség ilyen méretű orosz beavatkozásra főleg, hogy a kormánynak már van saját trollhadserege, és a magyar média túlnyomó része már régen propaganda célokat szolgál. De a kottát szemmel láthatóan és kimutathatóan is Moszkvából kapják a magyarok.

Szomorú, de jellemző, hogy a világ egyik legnagyobb víruskeresője álhíroldal-figyelmeztetést dobott fel az Origo olvasása közben...

Egy magyar kutatócsoport megvizsgálta, hogy a kormányközeli média üzenetei mennyire állnak összhangban a hidfo.ru közismert orosz propagandaoldal üzeneteivel.

"Így bár a magyaridok.hu, pestisracok.hu, 888.hu és a lokal.hu áttételesen a magyar kormány finanszírozásával jelenhet meg (...), úgy tűnik, hasonló módon üzemelnek, mint azok a portálok, amelyeket az orosz állami propaganda-apparátus üzemeltet az általunk vizsgált szempontok alapján."

Talán az sem véletlen, hogy a Nemzeti Konzultációs kérdőíveket tartalmazó hivatalos állami oldalon véletlenül pont orosz mérőkódot talált egy szemfüles újságíró.

10. Az új háborúk leghatásosabb fegyverei nem tartalmaznak puskaport

Írtam korábban, hogy a teljesen személyre szabott politikai hirdetések még csak a jéghegy csúcsa. Az igazi atombomba az álhírek megjelenítése volt - személyre szabva.

Nyakló nélkül

Egészen az új évezred elejéig a rádióban, a tévében, a nyomtatott médiában csak olyan cikkek jelenhettek meg, amelyeket aláírt egy felelős szerkesztő. Egy olyan ember, akinek az volt a dolga, hogy kiszűrje a hibákat és csak bizonyított tényeket engedjen megjelenni - és az újság kiadója jogi felelősséget is vállalt minden egyes leírt szaváért.

Csak nézd meg, mennyivel magasabb volt egy kvízműsor színvonala. Én csak kapdosom a kérdéseken a fejemet... Beállítottam a videót a kedvencemhez. Hol van ma ez a műveltség a képernyőről?

Belénk, magyarokba, meg aztán főleg ezt táplálták be a szocializmus évei alatt. Szerintem mindenki rendelt legalább egyszer a Teleshopból a kilencvenes években valami használhatatlan gagyit. Mivel a tévében reklámozták, elhittük, hogy valamiféle minőségi garancia is van mögötte. Elhittük, hogy a tévé felelősségteljesen ad közre dolgokat. Nem volt igazunk.

Mára azonban még ez is tovább hígult. Ma bárki - és ezt a szót a legrosszabb értelemben kéretik ötször aláhúzni! - indíthat egy blogot, és különösebb szabályozás, képzettség, tudás és felügyelet nélkül kiálthatja bele az internet végtelen terébe, amit csak gondol vagy tudni vél.

Ezt a képet például gyakran hozzák példának arra, amikor két ember ugyanabból az információból mást szűr le. Kontextus nélkül valóban nem tudhatjuk, kinek van igaza. De ha tudjuk, a szám honnan esett le, már csak egy valódi igazság létezik. Ez vagy egy hatos vagy egy kilences, annak függvényében, hogy melyik értéken használták. Az igazság bizony létezik, csak utána kell járni mindig...

Ezek pedig gombamód szaporodni is kezdtek, mert mindig tudtak olyat mondani, mi szenzációsnak hatott. Főleg, hogy nem feltétlenül kellett ragaszkodniuk az igazsághoz...

Mert imádjuk a "Meghalt Vágó István" vagy az "XY növény gyógyítja a rákot" típusú címeket! Ha egy ilyen szenzációs cikket megosztunk, azt sugározza, hogy mi jól értesültek vagyunk. Mi tudtuk hamarabb!

És a bennfentesség látszatával feljebb pozícionálnak minket a társadalmunkon belül. Nagyjából ugyanaz hajtja őket, mint a faluvégi pletykálkodást, csak ezek a szavak ma már sokkal messzebb hallatszanak el.

Ezért terjednek hatszor gyorsabban, és ezért nyilatkozta Trump online kampányának főnöke, hogy akár száz-kétszázszor is sikeresebbek voltak a hirdetéseik, mint Hillary-é.

Trumpra, a gyakorlott showmanra, az emberek kattintanak, akármit is mond. Mert bár kormányozni nem biztos, hogy alkalmas, de ha valaki, hát Amerika Győzikéje nagyszerűen tudja, hogyan kell figyelmet kelteni.

A "keresztény konzervatív" Donald Trump amikor beszállt egy pankrátor mérkőzésbe

11. De miért működnek ennyire jól az álhírek?

A vágy, hogy hazugságok, álhírek révén befolyásoljuk mások véleményét és cselekedeteit, egyidős az emberiséggel.

Ahogyan Jago sugalmazására Otello apránként elhiszi, hogy felesége hűtlen és ezért végül meg is öli Desdemonát.

Vagy ahogyan egy koncepciós per keretében Báthory Erzsébetről híresztelték, hogy szűzleányok vérében fürdik, hogy aztán kvázi boszorkányként egy ablaktalan cellában tartsák élete végéig - ami számos mai vámpírtörténet alapja.

Nem csoda, hogy a New York Sun már 1835. augusztusában cikksorozatot közölt arról, hogy Sir John Herschel életet talált a Holdon. A híres tudós állításuk szerint "hidroxi-nagyítóval" talált rá kilenc emlős és öt tojásrakó fajra, köztük szarvas medvére és egy kétlábú hódra, "Amely felegyenesedve jár és pont úgy hordja a gyermekét a karjaiban, mint az emberek". Miután elérték céljukat és rengeteg új előfizetőt szereztek, szeptemberben csendben bejelentették, hogy a történet természetesen nem volt igaz. (A kép az eredeti illusztráció)

A csodálatosan leíró magyar nyelvnek külön szava is van erre: mennyire más, ha valaki híres lesz, mint amikor valaki hírbe kerül!

Trump megválasztásakor iszonyatos erővel kezdtek pörögni a közösségi médiában olyan álhírek, mint

"Ferenc pápa sokkolta a világot és hivatalos nyilatkozatban javasolja Donald Trumpot elnöknek"

vagy éppen

"A Wikileaks megerősítette, hogy Hillary Clinton fegyvert adott el az ISIS-nek".

Ezek pedig azért borzasztóan veszélyesek, mert olvasásuk közben nem kapcsol be bennünk az a védekezési reflex, ami egyébként mindig bekapcsol, ha reklámot látunk.

Kép: Pawel Kuczynski

Csak gondolj bele: ha most azt mondanám, ezt a cikket XY párt fizette rögtön hátrébb lépnél kettőt, nem igaz? (Nem, az írás független, a munkám az olvasóim mikroadományaiból maradhat fent.) Mert tudatában lennél, hogy valaki befolyásolni próbál téged valamilyen irányba. Valakinek az érdekében áll, hogy elolvasd ezeket a sorokat.

Automatikusan elkezdenél védekezni.

De amikor egy álhírt olvasol, szabadon és védekezés nélkül, a jóhiszeműségedet és bizalmadat kihasználva kezdenek el befolyásolni téged. A közösségi média, a profilozás pedig lehetővé teszi, hogy egy-egy álhírt mindig az arra legfogékonyabb emberek számára juttassanak el a szerzői. Fullasztó gondolat, nem igaz?

12. Hogyan tudsz védekezni az álhírek ellen?

Most, hogy megbeszéltük, mennyire kifinomult és mennyire összetett a fegyver, ami rád szegeződik, beszéljünk arról, hogyan lehet hatástalanítani.

Ne felejtsd el, hogy a most következőknek csak akkor van értelme, ha minden hírre és állításra egyaránt használod őket, nem csak azokra, amelyeket nem szeretsz hallani!

Hiszen pont ez a rendszer lényege ugye...

Az alábbiakban közreadok pár lehetőséget, amivel kicsit meg tudod kapargatni, hogy vajon tényleg igaz lehet-e, amit olvasol. Legtöbbször ezekből kettőt-hármat együtt alkalmazva már ki fog bújni a szög a zsákból.

0. Kételkedj!

Mindenek előtt a legfontosabb, hogy amikor egy hír felkorbácsolja az érzelmeidet rögtön tedd fel magadnak a kérdést:

vajon nem pontosan az volt az adott írás célja, hogy az érzelmeimen keresztül befolyásoljon?

Minden egyes alkalommal, ha valami szenzációsat, valami bombasztikusat látsz, legyen az első dolog, hogy megpróbálsz józan maradni és kételkedni kezdesz, hogy ellenőrzöd a hírt! Ha idáig végigolvastál, talán már te is érted, hogy egy információs háború közepén állsz, amelyben meglehetősen kifinomult technikákkal próbálnak téged befolyásolni. Rajtad múlik, mennyire engeded.

Állj készen megküzdeni a saját gondolataid szabadságáért!

1. Használd az NEMHISZ stratégiát

(Az alábbiakat a Loyola Marmount Egyetem IMVAIN-modellje alapján állítottam össze.)

A Névvel nyilatkozó források többet érnek, mint az anonim források.
Az Elfogulatlan forrás értékesebb, mint az, amelyiknek érdeke is fűződik a közléshez.
Az értesüléseiket Megvizsgáló, ellenőrző források többet érnek, mint akik csak elhiszik, amit mondanak nekik (azaz kizárólag mikrofonállványok).
A több HIvatkozással bíró forrás értékesebb, mint az egy forrást felmutató.
A SZakértő források többet érnek, mint a megkérdőjelezhető hozzáértésű források.

2. Ellenőrizd a szerzőt!

Egy valamire való újság mindig kiírja a szerzői nevét, mert büszke rá, hogy milyen kiváló írók dolgoznak neki. Ha szerző nélküli cikket találsz, az már magában gyanús. Érdemes lehet egy egyszerű Google-kereséssel utánanézni a szerző korábbi cikkeinek, Wikipédia-oldalának is. Nem csak az a fontos, hogy ő mit mond, hanem az is, hogy mit mondanak mások róla.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság infografikája.

3. Ellenőrizd a médiumot!

Minden sajtóterméknek szükséges, hogy legyen impresszuma, ahol megtalálhatóak a jogi adataik. Ilyet egy "mindenegyben blogon" vagy egy propaganda oldalon ritkán találsz.

A magyar származású Pulitzer jelmondata és a világhírű újságíróról elnevezett emlékérem két oldala.

Figyelj oda, hogy az adott médium meg tesz-e mindent, hogy elkülöníti-e a véleménycikket a tényközléstől és a hírektől. Ha a véleményeket a tényekhez hasonló formában közli, ha nem látszik, mi a bizonyított és mi a spekuláció, már nem beszélhetünk hiteles médiumról.

Vizsgáld meg azt is, mennyire gyakori, hogy a megjelentetett állításairól kiderül, hogy tévedés vagy hazugság?

4. Keresd a forrásokat!

Egy cikk források, linkek, ellenőrizhető hivatkozások nélkül maximum vélemény lehet. SOHA ne higgy olyan cikknek, amelyikben nincsenek források! Ha pedig vannak,  a "legdurvább" állítások hivatkozásainak érdemes utánanézned. Az is sokat mond, hogy kire hivatkoznak...

5. Cui prodest - "kinek állhat érdekében"?

Mindig tedd fel a kérdést, hogy vajon az adott szerző és az adott médium vajon megírta volna-e a szóban forgó hír ellenkezőjét - vagy a tájékoztatás helyett annyi az a céljuk, hogy ilyen hírekkel bombázzák a világot.

Kinek a kezében van az adott médium? Vajon az újságírónak, a szerkesztőségnek és a tulajdonosoknak érdekében áll-e egy hírt terjeszteni. Például amikor valaki a maszk helyett a saját vitaminjait javasolja, vajon mennyire befolyásolhatja a saját profitszerzési vágya?

6. Használd a Google képkeresőt!

Az alábbi kíváló infografika három problémát is felvet a képekkel kapcsolatban:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Urbanlegends.hu közös inforgrafikája

De szerencsére viszonylag egyszerű ezeket a képeket ellenőrizni!

  1. Húzd az egeret (Chromeban) a gyanús vagy szenzáció kép fölé és kattints rá a jobb egérgombbal.

2. Meg fog jelenni egy ablak, aminek az alján a "Képkeresés ezzel: Google"-gombra kattintva eljutsz a képkereséshez

3. Görgess le a találatok között vagy a képkeresésben kattints a "Minden méret" gombra, és meg fogod látni, hol található még meg az adott kép.

Könnyen lehet, hogy egy egészen más kontextusban készült képet használtak fel a megtévesztésedre.

7. Ne húnyj szemet az oda nem illő részletek felett!

Ez a videó például sok millió ember otthonába jutott el a migránsválság idején és ezrével sorjáztak alatta a magyar gyűlölködő kommentek is.

Nem kell hozzá nagy Sherlock Holmesnak lenni, hogy észrevedd a 11. másodpercnél megjelenő mikrofont és a bal oldalt hamarosan megjelenő stábot. Igen, ez a jelenet a Mediterráneum című film forgatásán készült sok évvel ezelőtt.

Hogy nem vették észre az emberek? Azt látták, amit látni akartak...

8. Olvass bele a kommentekbe

Az álhírek alatt legtöbbször igen hamar megjelennek a cáfolatok is minden platformon. Sokszor elég csak kicsit figyelmesen lejjebb görgetni és megtalálhatod a megoldást.

9. Keress rá a Googleben - ha lehet, angolul

Nagyon sokat mondd el egy-egy hírről, hogy kik foglalkoznak vele.

Felejtsd el, hogy a nagy újságok lemondanának egy szaftos hírről bármiféle összeesküvés kedvéért!

Ők pontosan az olvasók kattintásaiból élnek, ha valami igaz, vagy igaz lehet, foglalkozni fognak vele.

Ha kizárólag a Mindenegyben blogon és a Hihetetlen Magazinban találod meg az adott hírt, kezdhetsz kételkedni!

10. Óvakodj a "jobban tudóktól"!

Vigyázz azokkal az emberekkel, akik azt hirdetik, hogy egyedül ők vannak az igazság birtokában, a világ nagy része mind hazudik vagy meg van tévesztve, ők viszont jobban tudják.

Nem teljesen biztos, hogy átverés, csak úgy 95%-ig valószínű. Az internet korában már gyakorlatilag lehetetlen lenne nem lebukni egy világszintű, szervezett összeesküvéssel.

Vagy a számodra reális, hogy több tízezer kutató vagy orvos mind belemegy egy összeesküvésbe és tartja is a száját - amikor egy lakógyűlésre se lehet normálisan húsz embert összeszervezni?

11. Olvasd el az ellenvéleményt!

"Audiatur et altera pars" azaz "hallgattassék meg a másik fél is" - mondja a latin jog alaptétele.

Ha nem akarsz önkéntelenül is egy megvezetett, mások által beléd táplált véleményt szajkózni, készen kell állnod a másik fél igazságának megismerésére és megértésére is. Különben a tárgyalás, amit az adott kérdésben a fejedben tartanak egyszerű koncepciós perré silányul...

12. Használd a tényellenőrző oldalakat

Ezek olyan webszájtok, amelyeket kifejezetten az interneten terjedő hírek vizsgálatára hoztak létre.

Snopes.com
Reuters Fact Check
Factcheck.org
Politifact.com

vagy magyar nyelven a nagyszerű

Urbanlegends.hu-t!

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmedet az Urbanlegends.hu ingyenes, fiataloknak szóló online tanfolyamára, amely az álhírek kiszűrésére tanít meg, és ami elérhető:

IDE kattintva!

13. Mit hoz a jövő?

A rossz hírem, hogy mindez csupán a kezdet. Már ma is olyan kísérleti technológiák állnak rendelkezésre, amelyek

2-3 éven belül teljesen romba dönthetik a valóság és a hazugság közötti védőfalakat.

Hamarosan be fognak robbanni  az úgynevezett deep fake videók, amelyekkel úgy lehet meghamisítani például egy politikus nyilatkozatát, hogy mindent szót a saját szájából hallunk elhangozni.

(A technológia egyébként a pornóipar felől érkezik a politika világába: eredetileg arra használták, hogy világsztár szexszimbólum színésznők arcát helyezzék pornószínészek fejére.)

Ha nem beszélsz is esetleg angolul, akkor is meg fogod érteni a probléma jelentőségét, ha megnézed ezt az egy perces videót:

De az egyszerű állóképek terén is új korszakba lép az emberiség. Nézd csak meg például ennek a nőnek a képét! Nézd meg jó alaposan!

Mert ez a nő sohasem létezett valójában.

Az arcképét egy több, mint kétmillió, mesterséges intelligenciával kreált képet tartalmazó oldalról másoltam ide.

Ő pedig lilmiquela, egy közel 3 millió követővel rendelkező (!) instagramsztár, akivel kapcsolatban talán te magad is kitaláltad már, mi a probléma...

Az, hogy ő is egy robot.

A Harper's Bazaar újság kérdésére a következőt nyilatkozta:

“Az emberek sokmindent írnak össze-vissza. Azt hiszem, őket hívják internet trolloknak, ugye? Régeben a szívemre vettem ezeket, de mára megtanultam ezt az energiát, frusztrációt és haragot a zeneszerzésembe sűríteni."

Mert igen, zenét is szerez és klippeket is forgat. És vannak barátai. És már modellszerződése van a Pradaval, a milánói divathét egyik sztárja volt...

Blawko22 és Miquaela
Bermudaisbae, Miquaela "legjobb barátnője"

Eközben - ha még nem tudnál róla - Sophia, egy "emberszabású" mesterséges intelligenciával működő robot nemrég megkapta a szaud-arábiai állampolgárságot.

A Guardian című mérvadó angol újságban pedig megjelent az első véleménycikk, amit teljes egészében egy GPT-3 nevű mesterséges intelligencia írt "Ezt a cikket egy robot írta - félsz már, ember?" címmel.

A robot wrote this entire article. Are you scared yet, human? | GPT-3
We asked GPT-3, OpenAI’s powerful new language generator, to write an essay for us from scratch. The assignment? To convince us robots come in peace

Nos, remélem kezded már érteni, hogy miért lenne fontos, hogy megvédd a saját ítélőképességedet és folyamatosan odafigyelj rá, hogy minél jobban kivond magad az állandó befolyásolás hatása alól.

Úgy érzed, nehézkes és fárasztó, egy hírnek utánanézni mielőtt megosztod? Akkor inkább ne ossz meg semmit. Se írásban, se szóban.

A XXI. századnak tudatos hírolvasókra van szüksége. Vagy elfogadod ezt a játékszabályt, vagy jobb ha hallgatsz. Mert a legjobb szándék mellett sem fogod tudni, miről van valójában szó.

Tetszett a cikk?


Ha igen, volna egy ajánlatom a számodra.

Kattints ide a továbbiakért!


14. Felhasznált források jegyzéke

The (almost) complete history of ‘fake news’
How a phrase that originally referred to moneymaking Macedonian teens came to mean a whole lot more.
10 Examples of Fake News from History
Fake news has a long history. Beware the state being keeper of ‘the truth’ | Kenan Malik
Tempting as it is to legislate against manipulated ‘facts’, it both misguided and dangerous
Drakula gróf igaz története
Drakula grófnő: tényleg fiatal lányok vérét itta Báthory Erzsébet?
459 éve született, soha nem tudták bizonyítani, hogy okkult tudományokat és ördögi praktikákat folytat.
Goodreads and the Crushing Weight of Literary FOMO
Have a friend on social media who’s always reading 10 times as much as you? I feel your pain.
FoMO – Tényleg mindenről lemaradunk? - Mindset Pszichológia
A 21. századi ember mindenről értesül, mindenhol ott van és lehetőségek sokaságából választhat. Ám a választás egyben az alternatívák elvesztése is. A mindentudás...
The Dark Side of That Personality Quiz You Just Took
Quizzes have captivated people for decades, but their newfound popularity online makes them dangerous.
Michal Kosinski: Computers Are Better Judges of Your Personality Than Friends
Artificial intelligence can draw inferences about a person as accurately as a spouse, according to one Stanford postdoctoral fellow.
Computer-based personality judgments are more accurate than those made by humans
This study compares the accuracy of personality judgment—a ubiquitous and important social-cognitive activity—between computer models and humans. Using several criteria, we show that computers’ judgments of people’s personalities based on their digital footprints are more accurate and valid than jud…
Your computer knows you better than your friends do
Study of online data suggests machines are getting quite good at identifying our personalities
Michal Kosinski, PhD
Csak kiejted a szádon, hogy „üdítő”, és már jön is szembe a neten a kólahirdetés. Mi folyik itt? - Qubit
Lehet, hogy a Facebook vagy a Google lehallgatja szóbeli beszélgetéseinket, hogy célba juttassa a reklámjait, és lehet, hogy nem. Végül is tökmindegy: egy algoritmus ma már pontosabb képet tud alkotni egy felhasználó gondolkodásmódjáról, mint maga a felhasználó.
Olyan hirdetést kapsz, amiről beszéltél? Lehallgat a telefonod?
Jártál már úgy, hogy beszéltél valamiről és utána a Facebookon, Google hirdetésekben állandóan ...
Target didn’t figure out a teen girl was pregnant before her father did
In 2012, a story was published in the New York Times under the headline How Companies Learn Your Secrets. The article discusses, among other things, how and why a marketing team at Target tried to…
How Target Figured Out A Teen Girl Was Pregnant Before Her Father Did
Target has perfected the technique of analyzing consumers’ shopping habits to figure out who’s pregnant. How can they send customers congratulatory coupons without freaking them out?
Tomorrow’s cities: How big data is changing the world
When the whole world is plugged into the network, there is going to be a vast amount of data to sift through.
Day 6: Data with feeling: How can big data delve into the emotional side of the customer journey?
It’s the holy grail of marketing - understanding how customers feel about brands. And it’s closer than you might imagine, thanks to big data...
Watch: Man Creates Fake Traffic Jam Using 99 Smartphones
Google actively encourages you to check Maps before heading out, but it’s easy to fool the system. A man in Berlin recently pulled it off using 99 smartphones.
The Decline of Organic Facebook Reach & How to Adjust to the Algorithm
Find out how Facebook organic reach has declined over time and how you can change your strategy to conquer the algorithm and drive engagement.
Facebook organic reach is down 52% for publishers’ Pages this year
While on average publishers’ organic reach on Facebook has fallen by 52% in 2016, video and a lower reliance on Facebook has neutralized the pain for some.
Brexit by the numbers: Who voted to leave the EU?
After more than 33 million votes were cast and tallied into the early hours of Friday morning, the results are official: Britain has voted to leave the European Union.
Rise of Brexit’s bad boys was fuelled by Stalin’s vodka
There are few men in Britain capable of igniting a political scandal that stretches from Doncaster’s racecourse via Copacabana Beach to the gold-plated lobby of Trump Tower in New York, incorporating

https://henryjacksonsociety.org/wp-content/uploads/2016/10/Putins-Useful-Idiots.pdf

What Is Web 2.0
Tim O’Reilly attempts to clarify just what is meant by Web 2.0, the term first coined at a conference brainstorming session between O’Reilly Media and MediaLive International, which also spawned the Web 2.0 Conference.

http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2018/03/crcb_2017_mrsrpphnm_paper_180319_.pdf

Lássuk, ma éppen mi gyógyítja a rákot!
Lássuk, ma éppen mi gyógyítja a rákot! - A C-vitamin! A tengeri uborka! A petróleum! Még a hiperpulzatív mágneses teret is bevetettük, hogy feltérképezzük a magyar internet legsúlyosabb álhírgyártó birodalmát, az elképesztően népszerű alternatívmedicina-oldalak világát.
Vágó István halálhíre egyszerűen kiirthatatlan
Valaki megint eleresztett egy kamu halálhírt a tévésből Gyurcsány Ferenc szerelmesévé lett Vágóról. Hiába nevetett rajta ő is a Facebookján, egy csomó helyről még ez jön szembe.
Fake news travels six times faster than the truth on Twitter
Despite the belief that armies of bots are spreading misinformation, it is people who are most likely to share incorrect information
„A közösségi oldal roncsolja a demokrácia szövetét” – Facebook-szakértővel beszélgettünk
A Facebook napjaink egyik gazdag és ígéretes kutatási témája. Megvizsgálhatjuk, hogyan hat a mindennapi életünkre, mennyire befolyásolnak minket az elénk gördülő hírek, mit árulnak el rólunk a lájkjaink. .
Was there Russian meddling in the Brexit referendum? The Tories just didn’t care | Jonathan Lis
The Russia report confirms it: the government had reason to suspect a violation of our democratic processes, and ignored it, says Jonathan Lis of the British Influence thinktank
Facebook experiment boosts US voter turnout
Mass social-network study shows that influence of close friends raises participation.
Facebook estimates it has helped more people register to vote in 2020 than it did in 2016
Facebook estimates it has helped 2.5 million people register to vote this year across Facebook, Instagram, and Messenger. With more than a month until the 2020 election, that’s already higher than the 2 million people it helped register in both 2016 and 2018.

https://kalauz.lib.pte.hu/velemenybuborek-jelensege-kozossegi-mediaban/

Hol vannak azok a Facebookon, akik örülnek a Fidesz győzelmének? | 24.hu
Aki nem örül neki, nagy eséllyel még több olyan embert lát, aki szintén nem örül.
These Updated Stats About How Often You Use Your Phone Will Humble You
You tap, swipe, and click on your phone 2,617 times per day. Enough said.
Internet Trends 2020. Stats & Facts in the U.S. and Worldwide
The following collection of charts represents the most trusted research and the most recent data on major internet trends. Feel free to share the charts and this article with
Smartphone Addiction, The Definitive Guide 2020
Cellphone Addiction Is ‘an Increasingly Realistic Possibility,’ Baylor Study of College Students Reveals
WACO, Texas (Aug. 28, 2014) — Women college students spend an average of 10 hours a day on their cellphones, with men college students spending nearly eight hours, according to a Baylor University study on cellphone activity published in the Journal of Behavioral Addictions.

https://www.nytimes.com/2018/03/17/us/politics/cambridge-analytica-trump-campaign.html

https://www.washingtonpost.com/news/politics/wp/2018/02/27/trumps-facebook-advertising-advantage-explained/

An Analysis of the Russian Social Media Landscape in 2019
What makes Russian social media unique?

https://www.dragonsocial.net/blog/social-media-in-china/#:~:text=Today%2C%20WeChat%20is%20the%20largest,call%20it%20the%20Chinese%20Facebook.

Russian interference in the 2016 United States elections - Wikipedia
A brit kormány “aktívan kerülte” az orosz kiberkémkedés és dezinformációs kampány kivizsgálását
A brit kormány aktívan kerülte az orosz kiberkémkedés és dezinformációs kampány kivizsgálását - Boris Johnsonék a vádak szerint minden ok nélkül próbálták visszatartani a jelentés nyilvánosságra hozatalát.
Fontmilliókkal támogathatták oroszok a Brexit-pártiakat
A konzervatív párt orosz kapcsolatairól szóló jelentést a kormány nem szerette volna nyilvánosságra hozni a decemberi választás előtt, egy brit lap most kínos részleteket közölt belőle.
Az összes megyei lap ugyanazzal a központi Orbán-interjúval jelent meg a választás előtti napon - 444
A cím is mindenhol csak annyi volt: „Mindkét szavazatot a Fideszre!”
LibGuides: Fake News and Alternative Facts: Finding Accurate News: Why is Fake News Harmful?
This guide for students, faculty and staff investigates the phenomenon of fake news, and provides proactive strategies to help them recognize fake news, and identify accurate sources.
Ne hagyd, hogy a híreket olvasva becsapjanak az érzelmeid!
Olvassunk figyelmesen, mert lehet, hogy csak azt kerestük a szövegben, amit látni szerettünk volna.
Hogyan csap be minket az agyunk?
Még a legóvatosabb, leggyanakvóbb hírfogyasztók is sebezhetők az álhírekkel szemben. Hiába törekednek a tudatosságra, döntéseikben ők is ki vannak téve azoknak a nem racionális késztetéseknek, amelyek mindent emberi lényt jellemeznek
Hogyan ellenőrizheted egy cikk hitelességét?
Az internet tele van álhírekkel, félinformációkkal, kamu képekkel és elfogult szövegekkel. Az alábbi szempontok segíthetnek az információk ellenőrzésében
Fénykép is van róla? Attól nem biztos, hogy igaz!
Lehet, hogy egy kép többet mond ezer szónál, de az is lehet, hogy csak elaltatja a gyanakvásunkat a sztori hitelességéről. Segítünk eligazodni a képek és szövegek útvesztőjében
Honnan tudjuk, hogy egy híroldal megbízható-e?
Egy nap alatt sok minden történik a világban és az internetes hírközlésnek köszönhetően mindenről azonnal tudomást lehet szerezni. Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik híroldal megbízható, hiteles?
Urbanlegends.hu
Városi legendák, tévhitek, hoaxok, álhírek és átverések magyar nyelvű gyűjtőoldala. Segítség a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez.
LibGuides: Keepin’ It Real: Tips & Strategies for Evaluating Fake News: Fake News
Inauguration Day Teach-in 2017

https://www.nytimes.com/2012/02/19/magazine/shopping-habits.html

The Social Dilemma (2020) - IMDb
The Social Dilemma is a movie starring Tristan Harris, Jeff Seibert, and Bailey Richardson. Explores the dangerous human impact of social networking, with tech experts sounding the alarm on their own creations.